2022. május 19-től 22-ig Határtalanul kiránduláson vettünk részt a Csallóközben, Szlovákiában. A tanulók naplóiból készítettük a következő élménybeszámolót:
Ami itt történt, azokat a pillanatokat nem is lehet jól megfogalmazni, de muszáj. Röviden és tömören szuper volt az egész.
- nap
Május 19-én, csütörtökön elindultunk 30-an kirándulni Szlovákiába, Csallóközbe. Reggel elég korán 5 órakor indultunk. Mindenki izgatottan, kicsit fázva jött a sulihoz. A buszon sokat nevetgéltünk, beszélgettünk, jól éreztük magunkat.
Az első megálló Komáromban volt, ahol megnéztük a főteret és az Európa-udvart. Az idegenvezető bácsi elvitt minket a Jókai- szoborhoz, kicsit fotózkodtunk. A városháza legfelső ablaka óránként kinyílik és kijön rajta egy kishuszár és a Klapka-induló szól hozzá. Fagyizás után a Csillagerődbe mentünk. Ott különféle gipszből készült szobormásolatokat láttunk, melyek már 100 évesek. Darabokból rakták össze őket, volt olyan, amelyik több méter magas volt. Nagyon szép kilátás nyílt innen a Dunára.
Késő délután elfoglaltuk szállásunkat Nagymegyeren. Nagyon rendezett panzióban 4-5 fős szobákban aludtunk. Az udvaron játszóhely, pagoda is volt. Vacsorázni étterembe mentünk frankfurti leves és rántott hús krumplival volt a vacsora. Egész jó kis ennivaló volt. Első este kicsit nehezebben ment az elalvás.
- nap
Felkeltünk, elmentünk reggelizni. Utána elmentünk a Gúti múzeum hajóhoz, amely egyben vízimalom is volt. Itt egy idegenvezető néni mesélt a malomban folyó munkáról. Megtanulhattuk, hogy milyen nehéz munka lehetett a malomban dolgozni, milyen sok különböző lisztkészítési mód van. A vízimolnár korabeli életébe is betekinthettünk. A Duna-holtágánál volt a hajó kikötve, és nagyon szép fahídon juthattunk át a túlpartra, voltak ott vadlibák, először féltünk tőlük, hogy megcsípnek, de utána etettük őket. Ebben a szép környezetben rajzokat készítettünk és szobánként csapatokban kvízkérdésekre feleltünk.
Délután elmentünk Bősre, ahol a Dunán épült zsiliprendszert néztük meg. Itt mesterséges mederben fel van duzzasztva a Duna, olyan volt mintha a tengernél lettünk volna. Hatalmas beton építmény, melynek méreteit el sem tudjuk képzelni. Szerencsére megnézhettük egy hajó zsilipelését. Csodálattal néztük, ahogy a hajó alól körülbelül 20 méter mélységű vizet leengednek, és a hajó utána tud átjutni a zsilipkapun. Mindezt mi felülről láthattuk. Szinte szédítő volt a mélység.
Vacsora után elmentünk egy fitneszparkba, ahol sokat játszottunk, beszélgettünk, másként, más oldaláról ismerhettük meg egymást, tanárainkat. Olyanokkal beszélgettünk, akikkel iskolában nem volt még alkalom. Némi idegen nyelv gyakorlására is volt lehetőség szlovák és cseh gyerekekkel.
Este fáradtan és gyorsabban kerültünk ágyba.
- nap
Reggeli után elutaztunk Pozsonyba, ami Nagymegyertől körülbelül 70 km-re található. Először felsétáltunk a Pozsonyi várba. Az oda vezető úton megnéztük a Parlamentet. A Budapesten található Parlamenttel összehasonlítva rájöttünk, hogy a magyar Országház sokkal szebb, díszesebb, színvonalasabb, mint a szlovák. A vár kívülről gyönyörű volt, és a Pozsonyra nyíló panoráma is csodálatos. Ezután elsétáltunk a koronázó templomhoz, ahol éppen bérmálkozás zajlott, ezért nem sok időt tölthettünk a templomban. A koronázó templomban 11 Habsburg-házi uralkodót és 8 magyar királynét koronáztak meg. Elmentünk Pozsony óvárosi részébe és megnéztük a Pozsonyi Városi Színházat. A buszt a Duna-partján vártuk, ahol láthattunk turistahajókat és a Szlovák Nemzeti Felkelés hídját.
1 órát utaztunk, majd elértünk az állatkerthez. Legelsőként állat etetésben vehettünk részt. Majd 2 órakor megtekinthettük a vadállatok etetését is. Különböző technikával etették meg őket, ami nagyon érdekes volt. Sok képet csináltunk az állatokról, néhány viccesebb pillanatot is letudtunk videózni. Ezután következett a szabadprogram. Szintén kisebb csoportokban alaposabban körbenézhettünk és tarthattunk egy kis pihenőt is. Lassacskán elindultunk vissza a parkolóba és felszálltunk a buszra, megettük az ebédünket és elindultunk.
A következő úti cél az a szállás volt. Mikor visszaértünk leültünk és megbeszéltük a következő programot és a találkozót. Nagyjából 30 percünk volt elkészülődni és kicsit lepihenni, majd elsétáltunk a közeli játszótérre, ahol előző nap is jártunk. Itt mindenki jól érezte magát. Kipróbáltuk a játékokat és sétálhattunk, vásárolhattunk szabadon az utcában ahol a játszótér is volt. Majd vissza sétáltunk a szállásra. Nap végére nagyon elfáradtam, de jól éreztem magam.
- nap
Sajnos elérkezett az utolsó nap. Reggel igyekeztünk ügyesen összepakolni. Ervin bácsi, a sofőr bepakolta a bőröndjeinket a buszba, majd elmentünk reggelizni. Nelli néni, az idegenvezető itt csatlakozott hozzánk, és elmentünk Dunaszerdahelyre. Ez egy kisebb város. Itt megnéztük a város főterét, szökőkútjával és híres szülöttje Vámbéry Ármin földrajztudós szobrával.
Elkészültek a kötelező csoportképek, szelfik. Majd egy nagy meglepetés várt ránk. A dunaszerdahelyi Mol Arénába mehettünk be. Úgy fogadtak bennünket, mint VIP vendégeket. Megnézhettük az öltözőket, a bemelegítő edzőtermet, a sajtótájékoztató helyszínét, ahol nagy meglepetésre iskolánk volt tanítványának, Nagy Fanninak a képét fedeztük fel. Nagyon büszkék voltunk rá.
A szurkolók vezetője kalauzolt bennünket az arénában. Felülhettünk a lelátóra is, ahol közösen elénekeltük a Nélküled című dalt, és Roli bácsi ízelítőt adott a meccsek hangulatából, egy iszonyú hangos ria-ria Hungária kiáltással.
Az aréna előtt a lányok eltáncolták a piros- fehér- zöld szalagokkal tanult táncukat. Jutalmul szurkolói sálakat kaptak néhányan.
Boldogan, élményekkel telve indultunk hazafelé.
Szívesen visszamennénk. Reméljük lesz még részünk ilyen utazásokon részt venni.
Szepesi Krisztina, Fülpes László
